Kiszombor Nagyközség Önkormányzata

Hírek, információk a nagyközség életéről

kiszombor
Ékszer a Maros mentén!
2017. augusztus 21. Sámuel, Hajna napja
Kerékpárút fejlesztés

Napelemes fejlesztések megvalósítása

Csatlakoztatási konstrukció az önkormányzati ASP rendszer országos kiterjesztéséhez Energetikai beruházások Kiszomboron

A foglalkoztatottság és életminőség javítása Kiszomboron A Rónay-kúria turisztikai célú hasznosítása Kiszombori termelői piac kialakítása

Belvíz és helyi vízkár csökkentése Kiszomboron Műfüves pálya megépítése Kiszomboron

Adóhírek

Az önkormányzati adóhatóság hatásköre:

- gépjárműadó (1991. évi LXXXII. törvény alapján)
- helyi iparűzési adó (1990. évi C. törvény alapján)
- magánszemélyek kommunális adója (1990. évi C. törvény alapján)
- adóigazolások kiállítása helyi adók vonatkozásában (2003. évi XCII. törvény 85. §, valamint a 85/A. § alapján)
- fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése csak helyi adó esetében (2003. évi XCII. törvény 133. § alapján)
- más szervek által kimutatott szabálysértési pénzbírságok behajtása (2003. évi XCII. törvény alapján)
- végrehajtási eljárás (végrehajtás munkabérre, bankszámlára a 2003. évi XCII. törvény 144. §, valamint az 1994. évi LIII. törvény IV. fejezete alapján)
- adók módjára behajtandó köztartozások kezelése, behajtása (2003. évi XCII. törvény 161. § alapján)

Gépjárműadó:

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény írja elő a gépjárművek adóztatásának szabályait. 2013. évben az adómértékek és a kedvezmények sem változtak.

Az adó alanya az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzembentartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.
Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.
Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Továbbra is adómentes a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

A 2012. évi jogszabályváltozások következtében 2013. év január 1. napjától adómentességben az részesülhet, aki a súlyos mozgáskorlátozottságát az alábbi módon igazolja:

1. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (szakértői szerv) által 2012. március 30. napját követően kiállított szakvéleménnyel, szakhatósági állásfoglalással.
A közlekedőképesség minősítése céljából, a szakvélemény kiadására irányuló eljárást a Makói Járási Hivatal Okmányirodájánál kérelem benyújtásával lehet kezdeményezni. A kérelemhez csatolni kell a fellelhető orvosi dokumentumok 1-1 másolati példányát.

2. Nagykorú személy esetében -aki már rendelkezik- a Magyar Államkincstár által kiadott, fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló hatályos hatósági határozattal, amely alapján megállapítható, hogy súlyos fogyatékossága mozgásszervi eredetű, illetőleg halmozottan fogyatékos és a fogyatékosságok közül legalább egy mozgásszervi.

3. A 18. életévét be nem töltött személy esetében a Magyar Államkincstár által kiadott hatályos igazolással, mely bizonyítja, hogy a magasabb összegű családi pótlékot a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének L) pontjában meghatározott mozgásszervi fogyatékossága miatt folyósítják, vagy azért mert a P) pontjában meghatározott többszörös és összetett betegségben szenved és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik mozgásszervi fogyatékosságot okoz.


2004. évtől a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Központi Okmányiroda Elektronikus Okmányügyek Osztálya az önkormányzatok illetékességi területe szerint leválogatott adatokat az illetékes Okmányirodáknak küldi meg, amely mindezt továbbítja az adott adatok kezelésére és felhasználására az illetékes önkormányzati adóhatóságnak. Ennek értelmében az adózónak az önkormányzat adóhatóságánál bejelentési kötelezettsége nincs.

Kivéve: súlyos mozgáskorlátozott személy szállítása esetén.

A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás bejelentését a változástól számított 15 napon belül, az eladó tulajdonos (üzembentartó), valamint a jármű új tulajdonosa, a tulajdonjog változásáról készült, teljes bizonyító erejű magánokirat benyújtásával vagy megküldésével teljesíti az illetékes okmányiroda felé. A közlekedési igazgatási hatóság a teljes bizonyító erejű magánokirat alapján (adásvételi szerződés) a bejelentés tényét és időpontját a nyilvántartásba bejegyzi.
Amennyiben az adózó tulajdonában már nincs az a gépjármű, amelyről az adókivetés megtörtént, úgy szíveskedjen az adóhatóságot megkeresni az egyszerűsített ellenőrzés lefolytatása végett. (adásvételi szerződés bemutatásával)
A jármű közúti forgalomból történő ideiglenes kivonása meghatározott időtartamra, de legfeljebb 6 hónapra engedélyezhető.
Ha a tulajdonos a 6 hónap lejártáig nem kéri a forgalomból történő ideiglenes kivonás meghosszabbítását, úgy automatikusan a gépjárművet a hatóság forgalomba helyezi. Ettől az időponttól fennáll az adózó adófizetési kötelezettsége.

Felhívom az adózók figyelmét arra, hogy a forgalomból történő végleges kivonás csak bontási jegyzőkönyv alapján történhet. Az adókötelezettség mindaddig fennáll, míg a közlekedési hatóság a kivonásról az Okmányirodán keresztül az önkormányzat adóhatóságát nem értesíti.


Iparűzési adó:

Minden vállalkozó esetében az adó mértéke 2013. évben is (2001. január 1-je óta változatlanul) az adóalap 1,8%-a.

Ide tartozik 2003. január l-től a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja.

Adóbevallás határideje:
⁃    minden vállalkozás és őstermelő esetében:    2013. május 31.
⁃    új vállalkozás esetében: a vállalkozás kezdését követő 15 napon belül bejelentkezési kötelezettség


Magánszemélyek kommunális adója:
A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke adótárgyanként, vagy lakásbérleti jogonként 8.000,-Ft.

Mentesül a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettsége alól, aki
a) telek,
b) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény  91/A. § 12. pontjában meghatározott és az ingatlan-nyilvántartásba ekként bejegyzett nem lakás céljára szolgáló ingatlan,
c) vezetékes vízzel nem rendelkező külterületi ingatlan
tulajdonjogával rendelkezik, vagy azt terhelő vagyoni értékű jog jogosultja.
Továbbá mentesül a magánszemélyek kommunális adófizetési kötelezettsége alól egy adótárgy vonatkozásában, aki időskorúak járadékában részesül.

Adóbevallást az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell tenni. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következik be (adás-vétel, öröklés, haszonélvezeti jog alapítása, megszűnése); az adózó sem kap újabb határozatot. Az adó megfizetése a korábbi határozat alapján félévenként esedékes.


Fizetési határidők:

Iparűzési adó:
 

I. félévi adóelőleg pótlékmentesen:2013. március 18.II. félévi adóelőleg pótlékmentesen:2013. szeptember 16.2012. évi adókülönbözet:2013. május 31.2012. évi őstermelők iparűzési adója:2013. május 31.Feltöltési kötelezettség: az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 32.§ (1) bekezdésében, valamint a 2. mellékletében foglaltak szerinti vállalkozásoknak: tárgyév december 20.



Gépjárműadó:
 

I. félévi adó pótlékmentesen:    2013. március 18.II. félévi adó pótlékmentesen:    2013. szeptember 16.



Magánszemélyek kommunális adója
 

I. félévi adó pótlékmentesen:    2013. március 18.II. félévi adó pótlékmentesen:    2013. szeptember 16.



Mulasztási bírság:

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha
a) a bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti,
b) a bevallási, vagyonszerzési illetékkel kapcsolatos bejelentési (a továbbiakban együtt: bevallási) kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
c) bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
d) adószámhoz kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit).
h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek megsértésével állít elő és/vagy hoz forgalomba nyomtatványt, számlázó programot,
i) a nyilatkozattételt elmulasztja, a tanúvallomást jogosulatlanul megtagadja,
j) a költségvetési támogatás (adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés) igénylésénél a fennálló köztartozásáról valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
k) a járulékfizetési kötelezettség felső határának eléréséről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz,
l) az ellenőrzést, az üzletlezárást vagy a végrehajtási eljárást a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, különösen ilyennek minősül, ha a becslés során az adózó bizonyítékként más adózót is érintő szerződéses kapcsolatra vagy egyéb ügyletre hivatkozik, és az ez alapján lefolytatott kapcsolódó vizsgálat az adózó bizonyítási indítványában foglaltakat nem támasztja alá,
m) az e törvény szerint elektronikus bevallás benyújtására kötelezett a regisztrációs kötelezettségét nem, vagy késedelmesen teljesíti,
(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
(7) A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási, pénzforgalmi számlanyitási, bizonylat kiállítási kötelezettség elmulasztása esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az adóhatóság az adózót - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt az adózó elmulasztotta. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben az adózó felszámolás vagy végelszámolás alatt áll és a mulasztási bírság megállapításakor már nincsen lehetősége a teljesítésre, az e bekezdés első mondata szerinti felhívást az adóhatóság mellőzi.
(10) Hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély 20 ezer forintig, más adózó 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ha a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, az adózó csak a késedelemért szankcionálható.
(11) Ha az eljárás kezdeményezésekor fennálló eljárási illetékfizetési kötelezettségét a kötelezett felhívás ellenére egyáltalán nem vagy nem teljes mértékben vagy nem a megszabott határidőben teljesítette, a meg nem fizetett illeték 100%-áig terjedő, de legfeljebb 100 ezer forint mulasztási bírság szabható ki.
(12) Ha az adózó esedékességig az adóévi várható adó összegét - figyelemmel az adóév során megfizetett előleg összegére is - nem fizette meg legalább 90%-os mértékben, a befizetett előleg és az adó 90%-ának különbözete után 20%-ig terjedő mulasztási bírságot fizet.
(13) Az adózó 20%-ig terjedő mértékű bírságot fizet, ha az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőlegét mérsékelték, és ezért kevesebb adóelőleget fizetett, mint amennyit tényleges eredménye alapján kellett volna. A bírság alapja az előző időszak adatai alapján előírt (bevallott) adóelőleg és a mérsékelt adóelőleg különbözete.
(21) A mulasztási bírság kiszabásánál - különös tekintettel a (4) és (5) bekezdésben meghatározott esetekre - az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén pedig az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Adóigazolás:

Az adóhatóság kérelemre adóigazolást állít ki, amellyel igazolja, hogy a kérelmezőnek az adóhatóság felé adó, bírság, pótlék, valamint adók módjára behajtandó köztartozás tekintetében tartozása nincs. Az adóigazolás illetékköteles, amelynek mértéke: 3.000,-Ft. Az illetéket a Kiszombor Nagyközségi Önkormányzat OTP Bank Nyrt. Dél-alföldi Régió Makói fiókjánál vezetett 11735074-15354707-03470000 számú Államigazgatási eljárási illeték beszedési számlára kell megfizetni az eljárás kezdeményezését megelőzően.

Méltányosság, fizetési könnyítés:

Az adózás rendjéről szóló törvény 133-134. §-a szerint, az adóhatóság
- magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
- az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
- fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség
a) a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
b) átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.
Magánszemély esetében a fizetési könnyítés a fentiek figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
A méltányossági, illetve fizetési könnyítési kérelem illetéke magánszemély esetében illetékmentes, jogi személyek esetében 3.000,-Ft, amelyet az eljárás kezdeményezésekor átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni az önkormányzat 11735074-15354707-03470000 számú államigazgatási eljárási illeték beszedési számlájára.
A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. § (9) bekezdése értelmében „az adók módjára behajtandó köztartozásra az adóhatóság fizetési könnyítést nem engedélyezhet.”

Ismételten felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény értelmében a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 35.§ (3) bekezdése értelmében a társulási hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás.

A Csongrád Megyei Településtisztasági Kft, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft., valamint a Makó és Térsége Víziközmű Társulat átadja behajtásra a szemétszállítási díjhátralékosok, illetve a társulási hozzájárulás hátralékosok listáját. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 161. §-a alapján a végrehajtást az adóhatóság köteles lefolytatni.
 

Letölthető nyomtatványok:

 

Bejelentkezés iparűzési adó alá 


Iparűzési adóbevallás nyomtatvány

Bevallás magánszemélyek kommunális adójáról

Bevallás gépjárműadóról

Megállapodás adóval kapcsolatos kötelezettségekről és jogokról

 

Helyi iparűzési adót érintő hatályos rendelet egységes szerkezetben:


10/2012.(IV. 25.) önkormányzati rendelet a magánszemélyek kommunális adójáról

26/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelet
a helyi iparűzési adóról



 

Bankszámlaszámaink:

Kiszombor Nagyközségi Önkormányzat helyi adó beszedési számlaszámai:

Adónem

Bankszámlaszám

Helyi iparűzési adó

11735074-15354707-03540000

Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó

11735074-15354707-08660000

Gépjárműadó

11735074-15354707-08970000

Magánszemélyek kommunális adója

11735074-15354707-10100008

Késedelmi pótlék

11735074-15354707-03780000

Bírság

11735074-15354707-03610000

Egyéb bevételek

11735074-15354707-08800000

Idegen bevételek

11735074-15354707-04400000

Ái. eljárási illetékbeszedési számla:

11735074-15354707-03470000

Az adóval kapcsolatos kérdésekre az alábbi elérhetőségen kaphatnak választ:

Ügyfélfogadási időben a polgármesteri hivatal adóirodájában:

            Hétfő: 8-16 óráig

            Kedd: 8-17 óráig

            Szerda: 8-16 óráig

            Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás

            Péntek: 8-12 óráig

Telefonon: (62) 525-090/13 mellék

Harcsás Krisztina adóügyi ügyintéző

 

Önkormányzati adóhatóság